Well, this is what must be called LOW SEASON...
English version and copyright :) http://bowlingsite.mcf.com/Genetics/ColorGen.html
And for now lets see the white markings...
Kevéssé ismert. Ezen a locuson a legnagyobb a modifikációs gének hatása, melyek működését nem nagyon ismerjük. Biztosan állíthatjuk, hogy van szolid színt meghatározó génpár, meghatározott mintát előállító és alapvetően fehér kutyán foltokat előállító. De a variánsokon belül előforduló hatalmas különbségek miatt nem tudjuk, hogy valójában hány allél (génpár) van ezen a locuson. Általában elmondható, hogy a sötétebb dominánsabb a fehérebb felett. Heterozigóta génpár esetében a fenotípus a sötétebb génre hasonlít, de több fehérrel.
S – Szolid. Fehér jegyek nélkül. Az SS genotípusból hiányzik a fehér, bár előfordulhat enyhe jegyesség (lábujjak, farokvég, csillag a mellkason…). Az SS fajtáknál (pattogva vigyorgó smiley) ezek hibának számítanak.
s’i – Írminat. Az írminta a nyakra, a mellkasra, a hastájékra, a lábakra és a farokvégre korlátozódik. A fehér nem keresztezi a hátat, de a nyaktájékon körbefuthat. A szigorúan írmintára tenyésztett fajtáknál a genotípus s’is’i.
s’p – Piebald. Ez egy nehezebben meghatározható gén. Biztos, hogy néhány fajta tisztán piebald színű pl. a foltos cocker-ek. A foltos és szolid cockerek keresztezéséből ált. kevéssé foltos kölykök születnek (mer’ ugye az S határozottan domináns az s’p felett). A piebald és az írminta fenotípusában nagy az átfedés, ahogy a piebald és az extrém fehérben is. Általánosságban elmondható, hogy a piebald kutyákon a fehér jegyek meghaladják az 50%-ot, a jegyek gyakran keresztezik a hátat és a minta azt a benyomást kelti, hogy a kutya alapszíne fehér.
s’w – Extrém fehér piebald. Az extrém fehér magába foglalja a színes fejű egyedektől, akár néhány folttal a testen is, általában a faron, a csak a szem és a fül körül foltosokon keresztül a teljesen fehérekig mindent. Tudományosan nem bizonyított az a megfigyelés, hogy azon s’ws’w egyedek, amelyeknek nincs folt a fültájékukon nagyobb valószínűséggel süketek mint a pigmentált társaik, ebben nagy az eltérés egyes fajták között, és nem tudjuk, hogy egy külön allél okozza-e. A boxerek között előfordul, hogy standard szülőktől extrém fehér kölyök születik. Little (jelenleg az ő rendszerét használjuk a színmagyarázáshoz, well, általában) elmélete szerint a boxerben nem fordul elő írminta, ill. kiszelektálták, ami az Ss’w heterozigóta genotípus előfordulásához vezetett. Demivelhogy a boxer klubbok ellenállnak bármilyen kísérletnek a fehér egyedek tenyésztésbe állításához, ez nem bizonyított.
Minden fehér mintáért felelős gén valószínűleg modifikációs gének hatása alatt áll, azaz a + modifikátorok általában növelik a pigmentáció mértékét, a – modifikátorok csökkentik. A merle gén mínusz modifikátorként is működni látszik, a radír hatása mellett.
Nem tisztázott, hogy az S locus mely része befolyásolja a fej pigmentáltságát. Például a színes fejű fehér sheltiek s’ws’w genotípus mellett teljesen színes fejjel is születnek. Másrészt hozzávetőleg sötét kutyáknál is előfordulhat teljesen vagy félig fehér fej. Valószínűsíthető, hogy van egy a fej pigmentációját befolyásoló külön locus. De legalábbis feltételezhetjük, hogy a modifikációs gének a fej és a test mintázatát szimultán befolyásolják.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.